Hír

A Könyvtári kiválóság ünnepe a Könyvtári Intézet idén megújult rendezvénye, ahol a Minősített Könyvtár címmel és a Könyvtári Minőségi Díjjal elismert könyvtárak ünneplésén keresztül a könyvtárosszakma szervezetfejlesztés terén elért eredményei mutatkoznak meg. A 2025. február 6-án online formában megrendezett esemény 212 online bejelentkezővel jelentős szakmai érdeklődés mellett zajlott.

A 2024-es pályázaton öt pályázó nyerte el a Minősített Könyvtár címet és két pályázó a Könyvtári Minőségi Díjat. A konferencián minden nyertes könyvtár bemutatkozási lehetőséget kapott.

a Minősített Könyvtár címet szerzett könyvtárak:

• a Budapesti Gazdasági Egyetem Egyetemi Könyvtár (Budapest), amely új intézmény a minősített könyvtárak között,
• a Csorba Győző Könyvtár (Pécs), amely második alkalommal érdemelte ki a címet,
• a Katona József Könyvtár (Kecskemét), amely már harmadik alkalommal szerezte meg ezt az elismerést,
• az Orosháza Városi Önkormányzat Justh Zsigmond Városi Könyvtára (Orosháza), amely szintén második alkalommal érdemelte ki,
• a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény (Szolnok), amely szintén második alkalommal kapta már meg ezt a címet.

a Könyvtári Minőségi Díjban a felhasználói igényekre alapozott innovatív fejlesztéseikért részesült könyvtárak:

• az Egressy Béni Városi Könyvtár (Kazincbarcika)
• és az Illyés Gyula Könyvtár (Szekszárd).

Dr. Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának vezetője köszöntőjében méltatta a könyvtárak minőségfejlesztési tevékenységét és a szervezetfejlesztés fontosságát. 

Rózsa Dávid, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a Győztesek konferenciája azért alakult át a Könyvtári kiválóság ünnepévé, mert egy új, rendszeres könyvtáros ünneppé szeretné fejleszteni a szakmai vezetés a rendszeresen, a magyar kultúra napját követő hetekben megrendezendő konferenciát azzal a céllal, hogy az újonnan minősített és díjazott könyvtárak ünneplése révén az egész szakma tanulhasson egymástól, lehessen büszke az elért eredményekre.

Első előadóként Korom Szilviát a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) Egyetemi Könyvtárának vezetőjét hallhatta a közönség, aki Tudásfröccs címmel a BGE Egyetemi Könyvtárának munkatársi tudásmenedzsment-tevékenységét mutatta be. A munkatársak szerepét helyezte az előadás középpontjába. Bemutatta, hogyan valósul meg a BGE-n a kompetenciafejlesztés, milyen eszközöket alkalmaznak a tudás hasznosítására, és hogyan támasztják alá az adatok ennek a munkának az eredményességét, milyen változások történtek hatásukra a szervezetben. Kitért arra is, hogy az egyetem szervezetfejlesztési programjában milyen lehetőségeik vannak, és mit profitál a könyvtár a kompetenciafejlesztés terén abból, hogy az egyetem részeként működik. Büszkék lehetnek arra, hogy az egész egyetemre vonatkozó hallgatói elégedettségmérés alapján a könyvtár az egyetem legnagyobb elégedettséget kiváltóan működtetett szervezeti egysége.

Stratégiai hídépítés a tudás világában címmel a Katona József Könyvtár partnerkapcsolatairól Virág Barnabás igazgatóhelyettes előadását hallhatták a résztvevők. Igazgatóhelyettes úr csoportokra bontva térképezte fel a közönség számára a könyvtár partnerkapcsolati rendszerét. Első helyen beszélt a munkatársakról, utána a fenntartóról, majd a külső szakmai kapcsolataikról, kitérve arra, hogy mely szegmensben mik a legfontosabb szempontjaik. Több oldalról is rávilágított a kommunikáció szerepére, ami a munkatársak esetében külön hangsúlyt kapott. Bemutatta a tevékenység eredményességét igazoló, rendszeresen gyűjtött mutatószámaikat, és hangsúlyozta a rendszeres elégedettségmérés fontosságát, ugyanis hitvallásuk szerint „nem elég jól dolgozni, láttatni is kell azt”. Törvényi feladataikból következő vármegyei és regionális kapcsolataik mellett a határon túli és nemzetközi partnereiket is megismerhette a konferencia közönsége.     

Buzai Csaba, az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár igazgatója Adatok naprakészen, avagy a kis lapoktól az űrlapokig címmel tartott nagyon gyakorlatias előadást a könyvtárban folytatott adatgyűjtési és nyilvántartási módszereikről. Bemutatta, hogy hogyan fejlődött a könyvtár adatnyilvántartási technikája, és az Excel modernizációjának, illetve kollégája tudásának köszönhetően milyen Google Drive-űrlapokat dolgoztak ki az olvasószolgálattól a beszerzésen át a rendezvényekig, amelyek nemcsak azokat az adatokat fedik le, amelyeket az OSAP-adatlap kér, hanem pénzügyi folyamatok naprakészen tartásával is támogatják a könyvtárat. Űrlaprendszerük úgy áll össze, hogy a részletes statisztikai adatlapjukba integrálni tudják a többi adatlapon már begyűjtött adatokat. Így azok elemzésére havonta sor kerülhet, illetve bármilyen időszakra leszűrve végezhetnek elemzést, amihez adatvizualizációt is kapcsolhatnak. Igazgató úr összegzésként felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan az adatok időnként nehezen összehasonlíthatók, mégis fontosak az intézmény életében, mert ezekre lehet támaszkodni, a tevékenységeket nyomon követni. Azt tanácsolta: „tartsuk be az aranyszabályt, azaz legyünk következetesek!” Ha az adatkezelés beépül a könyvtár tevékenységébe, már nem jelent többletmunkát, viszont sok a pozitív hozadéka. Az előadás végén felajánlotta segítségét az érdeklődő könyvtáros kollégáknak.        

Jóllét jólét nélkül címmel Miszler Tamás, a pécsi Csorba Győző Könyvtár igazgatója beszélt a jó munkahelyi légkör kialakítására tett lépéseikről. A forrásszegény könyvtárak számára különösen létkérdés, hogy milyen módszerekkel lehet megtartani a munkavállalókat, hogyan lehet ellensúlyozni a kedvezőtlen változásokat, a motiválatlanságot, a bizalmatlanságot. A munkatársi jóllét megteremtése és a fluktuáció csökkentése érdekében a tudatos humánerőforrás-kezelés bevezetéseként helyzetelemzést végeztek, majd az eredmények ismeretében átlátható emberierőforrás-stratégiát alkottak, kollektív szerződésben rögzítették az egyéb juttatásokat, és esélyegyenlőségi tervet készítettek. Ebben a nagyobb létszámot képviselő munkavállalói csoportoknak nyújtott segítség mellett (Pl. 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelők, 40 év feletti nők, 60 év felettiek), a családbarát munkahely irányába mutató támogatásokat is beemeltek (pl. apaszabadság, gyerekeket nevelők munkaidő-kedvezménye, gyermekszületési támogatás). A munka és magánélet egyensúlyának fenntartása érdekében időkeretes munkarendet alkalmaznak, támogatják a részmunkaidőt és az otthoni munkavégzést. Nyugdíjba vonulás után biztosítják a továbbfoglalkoztatás lehetőségét, ami az intézményi tudásmenedzseléshez is pozitívan járul hozzá. Szabályzatban rögzítették a home office munkavégzés rendjét, otthoni munkavégzési szerződéseket kötöttek a munkatársakkal. Bérrendszerük alapja a teljesítményértékelés, ezért átdolgozták és kompetencia alapokra helyezték teljesítményértékelési rendszerüket, hogy az értékelés minél egységesebb elvek és átláthatóbb szempontok szerint, minél objektívebben történjen. A kompetenciaalapú rendszer nemcsak az értékelésre, hanem egy kompetencia-térkép felállítására is alkalmas lett, mely elősegíti a munkahelyi mobilitást. Ehhez kapcsolódóan a munkaköri leírásokat is átalakították úgy, hogy nemcsak a munkavállalók feladatait tartalmazzák, hanem azokat a fő feladatköröket és kompetenciákat is, amelyek a teljesítményük értékelését befolyásolják. A vezetés nyílt kommunikációra törekszik, ezért többféle fórumot biztosít a munkavállalóknak, hogy véleményüket megosszák. Bevezették, hogy a felső vezetés negyedévente ellátogat minden szervezeti egységbe. A szervezeti egységeken belüli munkavégzés hatékonysága, a munkatársak motiválása és az elégedettség tekintetében kiemelte a középvezetők szerepét. A jóllét megteremtésének fontos pilléreként beszélt a szakmai fejlődés biztosításának rendszeréről és a belső elismeréseik sokféleségéről, valamint a csapatépítő programjaikról. A munkaidőben történő csapatépítésekre a szervezeti és működési szabályzatukban rögzítetten biztosítanak lehetőséget nemcsak összdolgozói, de osztály szinten is. Előadásában folyamatosan támaszkodott a két év különbséggel (2021, 2023) végzett munkavállalói elégedettségméréseik adatainak összehasonlítására, amely látványosan tükrözte erőfeszítéseik eredményességét.

Álmodjuk együtt újra könyvtárunkat címmel Gacov Katalin, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény igazgatója a könyvtár és közművelődési intézmény 2022–2023 között végzett stratégiaalkotási folyamatáról, az elemzésekről, a stratégiájuk lényegéről beszélt, őszintén megosztva a munka közbeni és az azóta eltelt időben levont tanulságokat is. A stratégiaalkotási munkacsoportnak sok hátráltató tényező mellett kellett újraszerveznie a munkát, különösen amiatt, hogy kulcsember távozott az intézményből. A minőségfejlesztés alapjainak működtetése, a mérések, az innovatív megoldások keresése folyamatos tevékenysége az intézménynek. Végül 2023 őszén fogadta el a városi közgyűlés a könyvtár új stratégiáját. Igazgató asszony a folyamat kulcstényezőiként beszélt még a környezetelemzésekről, a Jövőtervező műhelyükről, a marketingkutatásról, amit külső céggel végeztettek el, valamint a saját kérdőíves felméréseikről. A SWOT-elemzést kiscsoportos keretek között minden szervezeti egységgel elvégezték, ami nagyon célravezetőnek bizonyult. A PGTTJ-elemzést az elemző munkacsoport készítette el, ami időben nagyon szerencsésen kapcsolódott a város friss elemzéseihez, amelyek A fenntartható városfejlesztési stratégiához és a Kulturális koncepcióhoz készültek, és felhasználhatók voltak a könyvtári stratégiához is. A Jövőtervező műhely a partnerek (könyvtári, közművelődési, szociális és állandó együttműködő szervezetek) bevonásával kereste a választ arra a kérdésre, hogy hogyan tudna az intézmény számukra legmegfelelőbben segítséget nyújtani. Ennek a párbeszédnek az alapkoncepciója az igazgatói pályázat volt, hiszen azt már elfogadta a közgyűlés. A partnerek javaslatait beépítették az alapkoncepcióba. A Debreceni Egyetem Szolnoki Campus kutatóival közösen két részből álló (kérdőíves vizsgálat, fókuszcsoportos beszélgetések) marketingkutatást végeztek a könyvtár szolgáltatásait használók és a szolgáltatásokat nem használók körében. Ez a felmérés úgy lett összeállítva, hogy következtetni lehessen belőle a megkérdezettek kultúrafogyasztási és könyvtárhasználati szokásaira, valamint a könyvtárak és az olvasás versenytársaira. A felmérésből készült elemzés fontos, a stratégiához feltétlenül nélkülözhetetlen tanulságokat állapított meg a könyvtár számára, elsősorban a célcsoportokkal és a lemorzsolódással kapcsolatban. Fókuszcsoportos megbeszéléseket mind a könyvtárat látogatók, mind a nem látogatók körében megszervezték, sokszor online megbeszélések keretében. Elsősorban a különböző korosztályokhoz tartozó pedagógiai területeket szólították meg. Itt a motiválás jelentett kihívást. A fókuszcsoportos felmérések következtetéseit is beépítették a stratégiába. Saját felmérésként végeztek könyvtárhasználói elégedettségmérést, közművelődési igény- és elégedettségmérést, külső partneri igény- és elégedettségmérést. Ez utóbbi keretében megkérdezték a KSZR-könyvtárakat, a médiát, a helyi nevelési és oktatási intézményeket és saját intézményük klubjait. A stratégiai dokumentum elkészítésénél a teljes szervezetet bevonták, a csoportmunka dokumentumot minden résztvevőnek, munkatársnak közzétették, a javaslatok alapján javították, és a Stratégiai munkacsoport véglegesítette. Így minden munkatárs ismeri a stratégiai célokat. Az elkészült stratégiai terv az elemzéseken és célokon túl tartalmazza a finanszírozási lehetőségeket és célokhoz vezető horizontális eszközöket is. Hat fő célt tűztek ki a stratégiában, amelyekhez kapcsoltan kulcsfontosságú területeket és beavatkozási pontokat is meghatároztak és ütemezést kapcsoltak. A terv elérhető a könyvtár honlapján.

Mivel minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, a stratégiai tervhez kapcsolódóan készült a 2024. évi munkaterv, lebontva minden egyes szervezeti egység, minden egyes stratégiai célhoz kapcsolódására felelősökkel, indikátorokkal együtt. Ez azonban nem eléggé átlátható, ezért a stratégiai tervhez kapcsolódó 2025. évi operatív tervet már átláthatóbbá, elemezhetőbbé tették, például a célérték mellé rendelhetők a teljesült értékek. A tanulságok között olyan tudnivalókat emelt ki igazgató asszony, mint például a kommunikáció fontossága, vagy hogy szűkebb tartalommal több kérdőív hatékonyabb, mint egy hosszú, vagy azt, hogy a szakértők, partnerek bevonása is nélkülözhetetlen az objektív tervezéshez.

Ezután a Könyvtári Minőség Díjat nyert könyvtárak bemutatói következtek.

Először Molekné Kőrösi Beatrix, a kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtár intézményvezetője mutatta be a könyvtár bölcsődés, óvodás korosztály számára kidolgozott innovációit Játék a mesékkel címmel. Intézményvezető asszony elmondta, hogy a város jó néhány éve működő Kolor city brandjéhez igazodva működtetik az intézményt. A minőségirányítási szemlélet 2012 óta van jelen a könyvtárban. A pályázatra benyújtott innovációik előzményei között bemutatta, hogy milyen fizikai, személyi adottságok és kapcsolatrendszer késztette a könyvtárat arra, hogy a „Bölcsis könyvtár” és a Mesepárna a mai szintre fejlődjön. A meseposztó technikát alkalmazták leggyakrabban. Ez nagyon színes figurákkal történik. Kérdőíves felméréssel is finomították a baba-mama klubban szerzett tapasztalataikat. Kockázatelemzést is végeztek, és más minőségmenedzsment-eszközöket is alkalmaztak. (pl. SWOT-analízis, stratégiához kapcsolás, célmeghatározás, PDCA-tervezés, indikátorok meghatározása, mérése). Évente a lakosság 21-22 százaléka könyvtártag. A Bölcsis könyvtár miatt külön mérik, hogyan emelkedik a 3 év alatti korosztály beiratkozása. A Mesepárna foglalkozás létszámát 5 főben maximalizálták, ugyanis öt illusztrációs csomag készül egy meséhez. Mivel a foglalkozás célja a forgalom növelése, ezért délután fél öttől hirdetik, hogy a szülők hozzák el a gyerekeket ezekre a foglalkozásokra. Terveik között szerepel a mesepaletta bővítése, mert vannak visszatérő gyerekek, és az óvónők kérésére óvodai csoportok fogadása is. Szívesen tartanak az innovációikról szakmai értekezleteket, szakmai napokat, és terveik között szerepel egy módszertani kiadvány létrehozása is.  

2025 másik Könyvtári Minőségi Díjas könyvtárának innovációit Több mint zöldkönyvtár, több mint ifjúsági közösségépítés az Illyés Gyula Könyvtárban címmel Liebhauser János igazgató mutatta be. A cím szinkronban van a város szlogenjével: Szekszárd több, mint jó bor. Röviden válaszolva arra, hogy mitől több, mint zöldkönyvtár, és mitől több, mint ifjúsági közösségépítés a szekszárdi könyvtár, az a minőségelv érvényesülésében érhető leginkább tetten. Igazgató úr ismertette az innovációkhoz vezető út mérföldköveit. Zöldkönyvtári innovációjuk stratégiai kiindulópontjaként az ENSZ Agenda 2030 fenntartható fejlesztési céljainak ikongyűjteményét mutatta be, amit országos könyvtári stratégia híján a 2024-es   stratégiájuk megalkotásához használtak. Fontos mérföldkőnek tekinthető a hosszú éveken keresztül lebegtetett ökotudatos könyvtárépületbe költözés lehetőségének ígérete. A stratégiaalkotási folyamathoz ez „a minőségi épülethez minőségi működés” szlogen beemelésével és az ökoszemlélet következetes kiterjesztésével járult hozzá. A szemlélet nagy lökést adott a zöldkönyvtári mozgalmakhoz való kapcsolódásukhoz. A kulcsemberek megjelenése a szekszárdi innovációkban is kiemelkedő jelentőségű.  Igazgató úr tartalomjegyzék-szerűen bemutatta, hogy mi minden tartozik ahhoz a tevékenységi körhöz, ami a könyvtár munkájában a zöldkönyvtárat jelenti: az ökogyűjtemény; a zöld szolgáltatások (gyűjtőpontok, magkönyvtár, Dolgok könyvtára) az érzékenyítés (előadások, kirándulások, környezeti nevelés) és a zöldkönyvtári hálózat működtetése (országos, vármegyei). Az előadás az ifjúsági közösségépítéshez is adott egyfajta módszertani segédletet, ezek: a megfelelő személy támogatása, az eszköz, amivel elérhetők a fiatalok (a fiatalokat bevonzó közösségi szolgálat lehetősége), a megfelelő helyszín biztosítása és az idő rugalmas kezelése. A szekszárdi könyvtárban 6-féle alkotó ifjúsági klub működik, amelyeket bemutatott az előadásban. Különösen eltér a többiektől a speciális igényű fiatalokkal folytatott munka. A zárógondolatok az országos szakmai stratégiaalkotási folyamatok helyzetéről szóltak, amelyek sorába az előadó a Könyvtári Minőségi Díjat is beemelte. Ez ugyanis olyan szakmai eredményeket, példaértékű tevékenységeket hangosít fel, állít követendő példaként a szakma elé, amelyek minden könyvtár számára fontos kiindulópontot jelentenek.

Az ünnepi hangulatban telt konferencia minden előadásában olyan jógyakorlatokat ismerhettek meg a résztvevők, amelyekből érdemes inspirálódni. Mindegyikben tettenérhető volt a minőségfejlesztési eszközök használata, a mérésekkel alátámasztott eredmények bemutatása. Alább megtalálhatók az előadások prezentációi is.