Hír

A Versenyképességi Tanács 2025. szeptemberi ülésének eredményei

Beküldte bebiak.magdolna - 2025. október 31. - 09:13
Könyvtártudományi Szakkönyvtár
2025. szeptember 29-én és 30-án találkoztak az EU-tagállamok kutatási, innovációs és ipari miniszterei Dánia elnöksége alatt a Versenyképességi Tanács ülésén.
A találkozó két tanácsi következtetéscsomaggal zárult:
1. a kutatásnak és az innovációnak az induló (start-up) és a növekvő (scale-up) innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia szempontjából betöltött szerepéről, valamint
A miniszterek megvitatták a következő Horizont Európa programra vonatkozó terveket és az EU kutatási és technológiai infrastruktúrákra vonatkozó stratégiáját is.
 
Ezeken a témákon – és különösen a következtetésekben tárgyaltakon – végigvonulnak olyan motívumok, amelyek erősen visszhangozzák a Knowledge Rights 21 szervezet modern kutatást lehetővé tevő törvényekért folytatott lobbizását: digitális, adatalapú és együttműködésen alapuló kutatás.
 
Ugyanabba az irányba haladni
 
Mindkét következtetés elismeri annak szükségességét, hogy minden vonatkozó jogszabály támogassa a kutatási célokat.
 
A miniszterek kifejezetten megjegyzik, hogy a start-upok és a scale-upok esetében az ötletek tudományos körökből életképes vállalkozásokká alakításához szükséges számos lépés nem tartozik a szűk értelemben vett kutatási és innovációs program keretébe.
Az élettudományokról szóló szöveg hasonlóképpen hangsúlyozza a fragmentáció kezelésének szükségességét.
 
Természetesen ezek nem új megfigyelések. Mivel a bizottság elkötelezte magát az Európai kutatási térség és az Európai innovációs törvény (az elkövetkező 12 hónapon belül) bevezetése mellett, egyértelműen lehetőség nyílik egy összehangoltabb megközelítésre. Természetesen vannak olyanok, akik felvetik a kérdést, hogy nem lenne-e még jobb egy egységes kutatási és innovációs törvény, hogy tovább csökkentsék a széttagoltságot.
 
Ugyanakkor egy (vagy két) jogszabály nem old meg mindent. Az EU-nak más politikaterületeken is szigorúbb fegyelemre van szüksége: a kutatást és az innovációt elsőrendű prioritásként kell kezelni, hogy az EU joganyagának minden része ugyanabba az irányba mutasson.
 
A hozzáférés fontossága
 
A második közös téma az EU szintjén történő hozzáférés biztosításának szükségessége a tudáshoz, az infrastruktúrához és a lehetőségekhez.
 
A start-upokra és scale-upokra vonatkozó következtetésekben kiemelik, hogy ezek a vállalkozások milyen lehetőségekkel rendelkeznek a kutatási és technológiai infrastruktúrák kihasználása terén (amelyek maguk is egy nemrégiben elfogadott stratégia témáját képezik). Az EU ilyen infrastruktúrákra vonatkozó definíciója, amely magában foglalja az adatbankokat, a hálózatba kapcsolt archívumokat és gyűjteményeket, tovább erősíti az információkhoz és a kutatási eredményekhez való hozzáférés fontosságát.
 
Eközben az élettudományokról szóló következtetések hangsúlyozzák, hogy a kutatóknak hozzáféréssel kell rendelkezniük a mesterséges intelligencia eszközeihez, és azokat alkalmazniuk kell a tudomány és a felfedezések előmozdítása érdekében. Ehhez több hozzáférésre van szükség az adatokhoz. Az egészségügyi adatok esetében ez szigorú adatvédelmi intézkedésekkel kell hogy járjon, de az egészségügyi kutatáshoz szükséges adatok közé a kutatási eredmények is tartoznak.
 
Mindkét esetben érdemes proaktív lépéseket tenni annak érdekében, hogy az állami finanszírozású kutatások eredményei alapértelmezésként nyílt hozzáférésű publikációkban jelenjenek meg, és hogy olyan esetekben, amikor a teljes nyílt hozzáférés még nem megvalósítható, megvizsgálják a hozzáférésre vonatkozó szabályokat észszerű feltételek mellett.
 
A partnerségek támogatása
 
Mindkét következtetés kiemeli a szektorok és határok közötti partnerségek értékét. A start-upokról és a scale-upokról szóló következtetések hangsúlyozzák, hogy az erős start-up-ökoszisztéma gyakran a felsőoktatási és kutatási intézményekben gyökerezik, és hosszú távú partnerségeket szorgalmaznak az iparral.
 
Hasonlóképpen, az élettudományokról szóló következtetések többször is hangsúlyozzák, hogy az ötlettől a piacra jutásig tartó folyamat során össze kell hangolni a támogatást, bevonva a kutatóközpontokat, a tudományos parkokat és más szereplőket.
 
Ezeknek a magas szintű törekvéseknek a gyakorlatba ültetése azt jelenti, hogy felül kell vizsgálni azokat a konkrét szabályokat, amelyek gátolják az együttműködést, különösen azokat, amelyek korlátozzák a kutatóintézetek és könyvtáraik partneri együttműködését. Felül kell vizsgálni azokat a szabályokat, amelyek visszatartanak minden kereskedelmi tevékenységtől vagy megakadályozzák az információk és ötletek megosztását.
 
Fennmaradó kérdések
 
Nyitott kérdés marad a tanácsi agendák közötti koordináció. A Versenyképességi Tanács kutatásbarát jelzéseivel párhuzamosan a kulturális minisztériumok által vezetett, mesterséges intelligenciáról (MI) szóló viták továbbra is úgy ábrázolják az MI-t mint pusztán a kulturális iparágak és a nagy technológiai vállalatok közötti ellentétet. Ez a keret a vitát arra a kérdésre szűkíti, hogy hogyan (és milyen mértékben) lehet kötelezni a vállalatokat (jellemzően az amerikaiakat) az európai jogkezelő szervezetek felé történő fizetésre. Ez elkerüli azt a kérdést, hogy ez a leghatékonyabb és legeredményesebb módja-e a kulturális vagy versenyképességi célok támogatásának. Emellett nem veszi figyelembe, hogy a többletköltségeket legkevésbé a kutatók és a kutatóintézetek tudják vállalni.
 
A start-upokról és a scale-upokról szóló következtetésekben számos olyan szempont is szerepel, amelyek a versenyképességi gondolkodásmód néhány régi szokását tükrözik. Először is, a szellemi tulajdonjogokat úgy kezeli, mintha mindegyik ugyanolyan lenne. Ez hiba, és figyelmen kívül hagyja a túlzott szerzői jogok kutatási területen gyakorolt regresszív hatásait.
 
Másodszor, bár a szabályozási akadályok eltávolítását szorgalmazza, nem alkalmazza egyértelműen ugyanazt a logikát a felesleges bürokrácia azonosítására és eltávolítására a kutatóintézetek esetében. Ahogy a KR21 korábban már kifejtette, az EU túl gyakran csak a kis- és középvállalkozásokra gondol, amikor az innovációt elősegítő szabályozás kialakításán töri a fejét.
 
Összegzés
 
Ahogy a cím is sugallja, a következtetések (szinte) mindenben helyesek. Meghatározzák a prioritásokat – a jogalkotás koherenciája, a hozzáférés szükségessége és az együttműködés fontossága terén –, ahol a közelgő európai kutatási térségről és innovációról szóló jogszabályok változást hozhatnak.  
 
A kép forrása a cikk.
 

 
Share

További oldalak

 

Gyorslinkek

Kapcsolat

Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: 1276 Budapest, Pf. 1205

Tel: +36 1 224-3725

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.