Hír

Mesterségesintelligencia-kompetenciák tudományos, felsőoktatási és szakkönyvtárak számára

2024 júliusában az Association of College and Research Libraries (Felsőoktatási és Tudományos Könyvtárak Egyesülete, ACRL) létrehozta a Mesterségesintelligencia-kompetenciák könyvtárosok számára (AI Competencies for Library Workers Task Force) nevű munkacsoportot, amelynek célja olyan átfogó mesterségesintelligencia-kompetenciák kidolgozása volt könyvtárosok számára, amelyek összhangban állnak az MI-integrációval kapcsolatos tudományos, felsőoktatási és szakkönyvtárak változó igényeivel.
Az ACRL által 2025 októberében jóváhagyott „AI Competencies for Academic Library Workers” (Mesterségesintelligencia-kompetenciák tudományos, felsőoktatási és szakkönyvtárosok számára) egy átfogó keretrendszer, amely segít a könyvtárosoknak eligazodni a mesterséges intelligencia technológiájának integrálásában és etikus használatában a tudományos, felsőoktatási és szakkönyvtárakban. Hangsúlyozza ezen könyvtárak kritikus szerepét a mesterséges intelligencia kutatásra, pedagógiára és információs munkafolyamatokra gyakorolt hatásának megértésében és az arra való reagálásban.
 
Az MI és a tudományos világ
 
A mesterséges intelligencia – vagyis „bármely olyan technológia/gép, amely képes olyan komplex feladatokat végrehajtani, amelyek általában az emberi intelligenciához kapcsolódnak” – átalakítja a felsőoktatást azáltal, hogy befolyásolja a kutatási módszereket, a pedagógiai gyakorlatokat, az adatelemzéseket, az információtermelést és az információfogyasztást. Az MI-t integrálják különböző oktatási és kutatási technológiákba, ami személyre szabott tanulási lehetőségeket, hatékony információfeldolgozást és -visszakeresést, valamint komplex adathalmazok jobb elemzését teszi lehetővé. Felismerve az MI potenciális hatását a munkaerő felkészítésére, egyes intézmények az MI-t alapvető küldetésük részeként fogadják el. Példaként említhetők a nagy egyetemi rendszerek, mint a New York-i Állami Egyetem (SUNY) és a Kaliforniai Állami Egyetem (CSU), amelyek együttesen évente közel egymillió hallgatót képeznek. Számos felsőoktatási intézmény jelenleg vizsgálja, hogyan lehetne átdolgozni a tanterveket annak érdekében, hogy a hallgatók megtanulják kritikus szemmel értékelni és megfelelően használni az MI-t, MI-ismeretekkel kapcsolatos képzést biztosítani az oktatóknak és a személyzetnek, valamint olyan új rendszereket és folyamatokat kidolgozni, amelyek az MI képességeit a kockázatok és a lehetséges károkozás minimalizálása érdekében használják ki.
 
A tudományos, felsőoktatási és szakkönyvtárak szerepe
 
Bár az MI innovációs és hatékonysági lehetőségeket kínál, ugyanakkor jelentős etikai, társadalmi és környezeti kihívásokat is jelent, amelyekkel a tudományos, felsőoktatási és szakkönyvtárak dolgozóinak kritikus módon kell foglalkozniuk. Ez elkerülhetetlenné válik: az MI-t integrálják a könyvtári szoftverekbe és a keresőplatformokba, gyakran a könyvtári személyzet megkérdezése nélkül. Ennek eredményeként a könyvtári dolgozók egyre gyakrabban kapnak felkérést, hogy segítsék a diákokat és a közösségeket az MI-eszközök értékelésének és megfelelő használatának elsajátításában. Ezeket a realitásokat figyelembe véve a könyvtárosoknak fejleszteniük kell az MI-ismereteiket, vagyis azt a képességüket, hogy megértsék, használják és kritikusan gondolkodjanak az MI-technológiákról és azok társadalomra, etikára és mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Az MI-ismeretek azonban nem jelentenek kötelezettséget arra, hogy minden célra válogatás nélkül alkalmazzuk őket. A tudományos, a felsőoktatási és a szakkönyvtárak dolgozói meg kell őrizzék azt a képességüket, hogy kritikus szemmel értékeljék és eldöntsék, hogy egy adott MI-technológiát bevezetnek-e, figyelembe véve az etikai szempontokat, a teljesítménykritériumokat, az intézményi kontextust és a szakma értékeivel való összhangot. Ez az egyensúly a tájékozott elkötelezettség és az átgondolt szelektivitás között elengedhetetlen ahhoz, hogy ezen könyvtárak továbbra is hitelesek és relevánsak maradjanak közösségeik számára.
 
A dokumentum legfontosabb pontjai a következők:
 
- Az MI-ismeretek fogalmát úgy definiálják mint az MI-technológiák, valamint azok társadalmi, etikai és környezeti hatásainak megértését, használatát és kritikus értékelését.
- A keretrendszer irányadó szemléletmódokra (például kíváncsiság, szkepticizmus, ítélőképesség, felelősségvállalás és együttműködés) és négy fő kompetenciakategóriára oszlik: etikai szempontok, ismeretek és megértés, elemzés és értékelés, valamint használat és alkalmazás.
- Az etikai kompetenciák a méltányos hozzáférésre, a tisztességességre, a magánélet és a szellemi tulajdon védelmére, az elszámoltathatóságra, valamint az MI szélesebb társadalmi és környezeti hatásainak figyelembevételére összpontosítanak.
- A tudáskompetenciák az MI-technológiák és terminológia megértését, az MI-használat attribúcióját és felismerését, az MI-fejlesztésekkel való lépéstartást, az MI-vel kapcsolatos információforrások kritikus értékelését és a vonatkozó politikák megértését érintik.
- Az elemzési kompetenciák magukban foglalják az MI könyvtári szolgáltatásokra gyakorolt hatásának magyarázatát, az MI előnyeinek és kockázatainak értékelését, valamint az MI-eszközök technikai és etikai aspektusainak kritikus elemzését.
- A használat és alkalmazás kompetenciák iránymutatást nyújtanak az MI hatékony alkalmazásához a könyvtári munkafolyamatokban, a kommunikációban, az innovációban, valamint biztosítják az MI-eszközök hozzáférhetőségét és használhatóságát.
 
A Mesterségesintelligencia-kompetenciák tudományos, felsőoktatási és szakkönyvtárosok számára című, angol nyelvű dokumentum a következő linken keresztül érhető el: AI Competencies for Academic Library Workers | Association of College and Research Libraries
 
Share

További oldalak

 

Kapcsolat

Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: 1276 Budapest, Pf. 1205

Tel: +36 1 224-3725

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.