Hír

Ebben a teljesen átalakuló korszakban, amikor a világ a digitális korszakból a mesterséges intelligencia (AI) korszakába lép, az AI hatását már minden életterületen érezni lehet.

 

Az AI számos módon segít nekünk, és a könyvtárak is integrálják az AI-eszközöket szolgáltatásaikba. A munkahelyünkön arra törekszünk, hogy elsajátítsuk az annak átalakításához szükséges alapvető készségeket, mint a gépi tanulás, a természetes nyelvi feldolgozás (NLP), az innovatív chatbot szolgáltatások, big data elemzés és továbbiak megismerését. Mégis, néha figyelmen kívül hagyjuk az alapvető puha készségek (soft skill) fejlesztésének fontosságát, ideértve az érzelmi intelligenciát, a csapatmunkát, a vezetői képességeket, a kommunikációt, a konfliktus- és a stresszkezelést. A könyvtárakban mind a soft skillekre, mind a szakmai, technikai készségekre (hard skill) szükségünk van.

 

Az érzelmi intelligenciával kapcsolatban Maya Angelou egyszer azt mondta: „Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondtál, elfelejtik, amit tettél, de soha nem felejtik el, hogy milyen érzést keltettél bennük.” Az érzelmi intelligencia (EI) kifejezést először Peter Salovey és John D. Mayer használta 1990-ben, és úgy írták le mint „a társadalmi intelligencia egy formáját, amely magában foglalja a saját és mások érzéseinek és érzelmeinek figyelemmel kísérését, azok megkülönböztetését, valamint ezen információk felhasználását a gondolkodás és a cselekvés irányítására”.  Az érzelmi intelligencia azokra a kognitív képességekre utal, amelyek segítenek az embernek önismerettel megérteni mások érzéseit.  Az érzelmileg intelligens emberek folyamatosan törekszenek érzelmeik szabályozására, motiváltak és önállóak, empatikusak másokkal szemben, és tisztában vannak erősségeikkel és gyengeségeikkel. Jó szociális készségekkel is rendelkeznek. A könyvtárakban – különösen az akadémiai könyvtárakban – a könyvtárosok az egyetemi közösségek sokféle igényét szolgálják ki. A könyvtárosoknak egyszerre több felhasználót is türelmesen kell kiszolgálniuk, ami stresszkezelést, munkaterhelés alatt való türelmet, önszabályozást (főként érzelmi szabályozást), szorongáskezelési képességet, valamint más készségek fejlesztéséhez szükséges bátorságot igényel, mint például a magabiztosság, a pozitivizmus, a szolgáltatói szemlélet, a csapatmunka, a problémamegoldás, a kritikai gondolkodás, a konfliktuskezelés, a kommunikáció, a tanulási szemlélet, a technológiai menedzsment és a döntéshozatal.

 

Bár az AI-használat egyre elterjedtebbé válik, az emberi értékek fontosabbá válnak, mint valaha. Az AI automatizálja az ismétlődő feladatokat, így a könyvtárosok koncentrálhatnak az innovatív szolgáltatásokra, a felhasználói elkötelezettségre és a közösségi kapcsolattartásra. Ezenkívül, ha megfigyeljük, hogy az AI chatbot szolgáltatások segítségével alapvető ténykérdésekre tud válaszolni, azonban a szükséges empátiát csak a könyvtárosok tudják biztosítani. A diákok vagy a felhasználók különböző célokból keresik fel a könyvtárat, hogy tanácsot, megnyugvást vagy javaslatokat kapjanak, ahol az emberi interakció fontosabb, mint a mesterséges intelligencia.  Az érzelmi intelligenciával rendelkező könyvtáros türelmesen és bölcsen tud bánni az ideges, stresszes és túlterhelt diákokkal.

 

A technológia és a mesterséges intelligencia korában, különösen a fiatal generáció körében, az ember túlterheltté válhat. Ilyen esetekben az érzelmileg intelligens könyvtáros fontos szerepet játszik azzal, hogy türelmesen rábeszéli a diákokat a könyvtári források és szolgáltatások használatára. Az AI képes rutinfeladatokat elvégezni, de a közösségi elkötelezettség terén inkább érzelmileg intelligensebb könyvtárosokra van szükség, akik érzelmi támogatást és megnyugvást tudnak nyújtani, ami segít valódi kapcsolatok és bizalom kiépítésében. A fejlődő országokban, bár a világ a technológiák fejlődésével változik, sok diák még mindig szorongást érez a technológia használata miatt, különösen azok, akik könyvtárosok munkakörnyezetében dolgoznak. Az akadémiai könyvtárak kutatási támogatást nyújtanak, ahol egyszerre kell segíteniük a tanároknak és a hallgatóknak kutatási projektjeikben. Ezért elvárják tőlük, hogy ügyesebb, hatékonyabb, kreatívabb és önkontrolláltabb közreműködők legyenek. Bár sok könyvtár használ olyan AI-kutatási eszközöket, mint a SciSpace, a Semantic Scholar, a Research Rabbit és az EndNote AI-bővítményekkel, a kreativitás, az egyedi ötletek és azok bemutatása még mindig emberi beavatkozást igényel, amit a könyvtárosok tudnak hatékonyan biztosítani.

 

Az EI és az AI között egyensúlyt kell teremteni a könyvtár hatékonyságának és az emberközpontú környezetnek a biztosítása érdekében. Ha kizárólag az AI-ra támaszkodunk, a felhasználók csalódni fognak, mert nem tapasztalhatnak emberi kapcsolatokat, mivel sokan vágynak a valódi emberi interakcióra, és vannak aggályok a bizalom tekintetében is. Másrészt, ha elhanyagoljuk a technológiai fejlődést, akkor gyors szolgáltatási hibákkal szembesülhetünk. Ezért hatékonyabban kell egyensúlyba hozni az EI-t és az AI-t. Ezenkívül a könyvtárosok vagy alkalmazottak érzései többféle módon is romolhatnak, például a szervezeti igények és a készségek közötti eltérés, a teljesítmény megfelelő értékelése, a munkával való elégedettség és a hatékony kommunikáció miatt. Kutatások kimutatták, hogy az érzelmileg intelligens könyvtárosok folyamatosan motiváltak az innovatív ötletek bevezetésére és egy jobb munkahely megteremtésére. Ennek az egyensúlynak az elérése érdekében a könyvtáraknak érzelmi intelligenciakészségek, köztük empátia, aktív hallgatás és konfliktuskezelés terén kell képezniük munkatársaikat. Az akadémiai könyvtárak jelentős szerepet játszanak közösségeikben, és ebben a tekintetben lehetőségük van arra, hogy bebizonyítsák, hogy a technológia és az emberiség hatékonyan tud együttműködni. Az AI alkalmazásával a hatékonyság javítása és az EI fejlesztésével a személyes kapcsolatok erősítése révén a könyvtárak szolgáltatásai emberközpontúbbá, zökkenőmentesebbé válhatnak.

 

Forrás: Human Touch in the AI Era: Why Emotional Intelligence Matters for Libraries | IFLA Academic and Research Libraries Section Blog

A kép forrása a cikk.