Hír

1. A felkészültség legyen a digitális infrastruktúrák tervezésének és bővítésének alapelve. Ez decentralizált, elosztott rendszerek kiépítését jelenti, amelyek csökkentik a gyenge pontokat, a kockázatokat és lehetővé teszik az adatok forrásnál történő megosztását. Az adatmegosztásnak a FAIR és a CARE elveken kell alapulnia. A decentralizáció új irányítási modelleket is igényel a közös gazdálkodáshoz.

2. A szakemberek támogatása a válságok előrejelzésére, megelőzésére és kezelésére. Az összeurópai szinten rendelkezésre álló adatterület támogathatja a továbbképzést és a közös szabványok kidolgozását. Támogatják továbbá egy erre a célra létrehozott munkacsoport – esetleg a CEDCHE szakértői csoporton belüli – felállítását, amelynek feladata a tagállamok szakértelmének megerősítése és egy egységes, interoperábilis technikai keret kidolgozása. Országos szinten az örökségvédelmi intézményeknek hozzáféréssel kell rendelkezniük a helyi viszonyokhoz igazított, közös szabványokon alapuló, jól finanszírozott képzési programokhoz. El kell ismerni a civil társadalom kulcsfontosságú szerepét, amelynek szakmai hálózata, például az Europeana Network Association, létfontosságú összekötő szerepet tölt be a polgárok, az intézmények és a politikai döntéshozók között. 

3. Célzott és stabil finanszírozást biztosítani az ágazat felkészültségének erősítése érdekében. A következő többéves pénzügyi keretet megelőzően az uniós intézményeknek és a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a kutatás, az innováció, a technológia és a készségfejlesztés területén történő célzott beruházásokat. Ez egy új európai felkészültségi keret kidolgozásához kell hogy vezessen, amelynek középpontjában a stabilitás, a rugalmasság és az együttműködés áll. Az innováció és az együttműködés központjaként működő adatterület fenntartható finanszírozása szintén elengedhetetlen. A digitalizációs törekvések növekedésével kulcsfontosságú biztosítani, hogy az infrastruktúra bővítésének és karbantartásának finanszírozása lépést tartson ezzel a fejlődéssel. Ugyanakkor az ágazatspecifikus alapokon túl a biztonsági és a védelmi finanszírozási mechanizmusoknak továbbra is hozzáférhetőknek kell maradniuk a kulturális örökség területén dolgozó szakemberek és intézmények számára. 

4. Gondoskodni róla, hogy a kulturális örökség megőrzésében érdekelt felek hozzájáruljanak a közelgő uniós kockázat- és fenyegetésértékeléshez. Üdvözlik az Európai Bizottság döntését, amely szerint az uniós felkészültségi stratégia keretében átfogó, ágazatközi, minden veszélyt felölelő értékelést hajtanak végre. A kulturális örökség megőrzésében érdekelt felek bevonása kulcsfontosságú a releváns és inkluzív megoldások biztosításához. Szükség van a kulturális örökség szereplői, a politikai döntéshozók és a civil társadalom közötti szorosabb együttműködésre, amelyet az adatterület támogatni tud. 

5. Előremutató, harmonizált nemzeti és uniós politikák előmozdítása. Arra kérik a tagállamokat, hogy olyan nemzeti felkészültségi stratégiákat fogadjanak el, amelyek tükrözik sajátos prioritásaikat és sebezhetőségüket, ugyanakkor elősegítik az európai szintű együttműködést és interoperabilitást. A legfontosabb elemek közé tartoznak a digitális nyilvántartások, a rendszeres kockázatértékelések, az átfogó képzések és a hatékony válságkezelési tervek. Az együttműködés elengedhetetlen Európa reagálási képességeinek javításához. Az érdekelt tagállamokkal közösen végrehajtott kísérleti projekt keretében ezeket a stratégiákat válságszimulációk segítségével lehetne tesztelni és finomítani. Az ágazatok közötti együttműködést is ösztönözni kell, hogy a fejlett kiberbiztonsági szakértelemmel rendelkező ágazatoktól tanulhassunk, és ezt képzési erőforrásokkal kell kiegészíteni.