Az ENSZ új globális alapelvei – melyet az információbiztonság érdekében hoztak – jelentős előrelépésnek bizonyultak a magas színvonalú információkhoz való hozzáférés tekintetében. Jelen kezdeményezés az ENSZ 75. évfordulója alkalmából és a Common Agenda című projekttel kapcsolatos munka egyik eredményeképpen jött létre. Az ENSZ több mint egy éve információkat és ötleteket gyűjtött többek között a félretájékoztatás és az álhírek felgyorsult terjedésének megállítására, az információbiztonság megvalósítása érdekében pedig számos konzultációt kezdeményezett a tagállomokkal, a civil szervezetekkel, a médiával és a magánszektor képviselőivel. Ennek eredményeképpen öt alapelvet fogalmaztak meg (társadalmi bizalom és rugalmasság; független, szabad és pluralista média megteremtése; átláthatóság és kutatási tevékenység; társadalmi szerepvállalás; hatékony ösztönzőrendszerek), melyek további javaslatokat tartalmaznak az érintett felek számára.
Társadalmi bizalom és rugalmasság (societal trust and resilience): az információs terekben a közösség érdekeit kell szem előtt tartani.
Hatékony ösztönzőrendszerek (healthy incentives): a hangsúly a reklámtevékenységeken és az átláthatóságon van, ezek a rendszerek a kattintásvadász címekkel ellátott üzleti modellek tevékenységeit vizsgálják.
Társadalmi szerepvállalás (public empowerment): megteremteni a választási lehetőséget az emberek számára.
Független, szabad és pluralista média megteremtése (independent, free and pluralistic media): tartalmazza többek között a független újságírási tevékenységet és a média etikus működésének fontosságát.
Átláthatóság és kutatási tevékenység (transparency and research): az internetes felületek ösztönzése arra, hogy több információt tegyenek közzé a működésükkel kapcsolatban.
Az alapelveket tartalmazó dokumentumban kitérnek arra is, hogy a társadalom perifériáján élő személyek véleményét is figyelembe kell venni, továbbá az információs biztonsággal kapcsolatos intézkedéseknek biztosítaniuk kell a véleménynyilvánítás szabadságát. A könyvtárakkal együttműködve igyekeznek az alapelvekben rögzítetteket teljesíteni. A könyvtárak tevékenységének középpontjában többek között a minőségi információk közzététele áll, a felhasználók igényeinek figyelembevételével pedig olyan információkat oszthatnak meg, melyek segítségével felhasználóbarát hozzáférést tesznek lehetővé.
Az IFLA összegyűjtötte, hogy a könyvtárakra vonatkozó ajánlások milyen témákra vonatkozhatnának. Kiemelték többek között a széles körű szerepvállalást az információs biztonság területén, javasolva ezeknek az alap- és a továbbképzésbe történő integrálását; az információhoz való hozzáférés szélesebb megteremtését, különösen az egyetemi és a tudományos területeken; az elkötelezett hozzájárulást a fenntartható fejlődési célok eléréséhez.